A CSOK igénybevételével megvásárolt új lakóingatlannak a gyermekszámtól függően egy minimális hasznos alapterülettel kell rendelkeznie. Korábbi cikkeimben már foglalkoztam a témával: először a terasz, a pince és a garázs problematikájával foglalkoztam, majd később a NAV is tisztázta a hasznos alapterületre vonatkozó szabályozás értelmezését. Fontos különbség van azonban a lakás és az egylakásos lakóépület között. Az NGM a közelmúltban értelmező állásfoglalást adott ki ezzel kapcsolatban.

Hasznos alapterület új lakás esetén:

• Egy gyermeknél legalább 40 m2,
• Két gyermeknél legalább 50 m2,
• Három vagy több gyermeknél legalább 60 m2.

Hasznos alapterület új egylakásos lakóépület (családi ház) esetén:

• Egy gyermeknél legalább 70 m2,
• Két gyermeknél legalább 80 m2,
• Három vagy több gyermeknél legalább 90 m2.

Az eddigi gyakorlat során kérdésessé vált a hasznos alapterület értelmezése az ikerházak vagy sorházak esetén. A beépítetlen területre történő új lakás építésekor csak az építési engedélyt vagy egyszerű bejelentést vizsgálták, s amennyiben az kettő vagy több lakásos lakóépület felépítésére szólt, az ingatlant lakásként kezelték függetlenül attól, hogy az egyes lakások szerkezetileg összeépültek-e vagy az adott telken egymástól fizikailag teljesen elkülönülőként kerültek megépítésre, vagyis azonos helyrajzi számon lévő több lakóépület esetében a lakás hasznos alapterületére vonatkozó előírás teljesülését vizsgálták.

Az NGM az egylakásos lakóépület fogalmának pontosításával egyértelművé tette a helyes eljárási rendet a fenti ingatlanok vonatkozásában.

Egylakásos lakóépület fogalma a CSOK tekintetében: „a tulajdoni formájától függetlenül, olyan

a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magában foglaló lakóépület,

b) ikerház vagy sorház, amelyeknél minden lakás

önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.”

E fogalom meghatározás értelmében tehát a fentiek szerint épített lakóingatlanokat, valamint a fenti meghatározásnak megfelelő ikerházi vagy sorházi lakásokat minden esetben egylakásos lakóépületnek kell tekinteni a kedvezmény szempontjából és ennek megfelelően a magasabb hasznos alapterület elvárásoknak kell megfelelniük akkor is, ha társasházzá alakításuk miatt a tulajdoni lapon „lakás”-ként szerepelnek. A jövőben tehát az ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezésük nem mérvadó.

Azokra az albetétesített ikerházakra, melyek nem önálló tető- és épületszerkezettel rendelkeznek, továbbra is a lakás hasznos alapterületére vonatkozó előírások vonatkoznak, vagyis a 10 milliós CSOK jogosultsághoz legalább 60 m2 nagyságúnak kell lenniük. Ellenben azoknak a társasházasított, ikerházi lakásoknak, melyek például a garázs mentén kapcsolódnak egymáshoz és magának az ikerházi lakásnak külön tető- és épületszerkezete van, legalább 90 m2 hasznos alapterületűnek kell lennie az emelt összegű CSOK jogosultsághoz.

Amennyiben hasznosnak találtad a cikket és naprakész információkat szeretnél kapni családügyekkel kapcsolatban is, akkor iratkozz fel az értesítőre és kövess a Facebookon is!