Visszajár a pénzem, ha nem tudok elmenni a már befizetett utazásra?

Közeledve a nyári időszakhoz valószínűleg a legtöbben már lefoglalt utazásokkal, nyaralásokkal rendelkeznek, ám bármikor közbejöhet egy olyan dolog, ami miatt meghiúsulhat az utazás. Ebben az esetben kérdésként merülhet fel, hogy el lehet-e állni az utazástól, és ha igen, akkor hogyan, jár-e vissza a befizetett pénzből, kell-e fizetni bánatpénzt az utazási iroda számára, vagy mi a helyzet akkor, amikor az utazási iroda mondja vissza az utat, fizetnie kell-e kártérítést az utas részére? Szerencsére jómagam még nem kerültem ilyen helyzetbe, de az utazás meghiúsulása bármikor, bárkivel megtörténhet, úgyhogy ezekre, és az ezekhez hasonló kérdésekre mindenképpen szükséges a válaszokat megadni.

1. Ha nem tudok elutazni, akkor elmehet-e helyettem valaki más az utazásra?

Igen. Jó tudni, hogy az utazáson való részvétel jogát egy harmadik személyre át lehet ruházni, amennyiben az a személy szintén megfelel az utazási szerződésben meghatározott utazási feltételeknek. Erről a tényről az utasnak haladéktalanul értesíteni, tájékoztatnia kell az utazás szervezőjét.

2. Mi a teendő, ha nem tudok elutazni és helyettem más sem tud?

Ez gyakorlatilag elállást jelent, a szerződés egyoldalú visszamondása szükséges. Erre az utasnak az utazás megkezdése előtt bármikor lehetősége van. Fontos, hogy az elállást minden esetben írásban kell megtenni. Azt, hogy az elállás kapcsán az utasnak kell-e az utazási iroda részére ún. bánatpénzt fizetnie és mennyit, elsősorban az határozza meg, hogy mikor történik meg az utazás visszamondása és milyen okból áll el az utas a szándékától. Éppen ezért fontos, hogy az elállás írásban és igazolható módon történjen (email, fax, tértivevényes levél), azaz látható legyen, hogy pontosan mikor került közlésre az utazási irodával.

3. Mennyi pénz jár vissza, ha elállok az utazástól?

E kérdésnél a legfontosabb két tényező, hogy milyen okból és a tervezett utazás előtt hány nappal áll el az utas az utazási szerződéstől. Mivel a szerződés visszamondásával az megszűnik, az utas számára az addigi befizetések visszajárnak. Bizonyos esetekben azonban az utazási iroda bánatpénzt követelhet és ezen a jogcímen a szolgáltatási díj ezzel csökkentett összegét fizeti csak vissza. Bánatpénz azonban csak akkor követelhető, ha a szerződés ennek lehetőségét, feltételeit tartalmazza.

4. Mekkora összegű lehet a bánatpénz?

A bánatpénz az utas által befizetett összeget nem haladhatja meg. A szolgáltatási díjába nem tartozó egyéb költségek, úgymint adók, illetékek, egyéb kötelező terhek megfizetése ezen a jogcímen az utastól nem követelhető. Az irányadó jogszabály meghatározza, hogy az utasnak az utazás megkezdését megelőző 35 napnál, szálláshely (apartman) igénybevételére irányuló utazási szerződés esetében pedig 45 napnál korábbi elállása esetére bánatpénzként legfeljebb a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) 10 %-áig követelhető. Az utazás megkezdését megelőző 60 napnál korábbi elállás esetére bánatpénz pedig egyáltalán nem követelhető. A szerződésben az utazási iroda százalékos arányban meghatározhatja azt, hogy ezek figyelembe vételével az utazás tényleges időpontjához közeledve, milyen lemondási időpontban a szolgáltatási díjának milyen százalékát követeli meg bánatpénz címén. Fontos azonban, hogy bizonyos esetekben bánatpénz semmilyen indokból nem követelhető (lásd alább).

5. Mikor nem kell bánatpénzt fizetni?

Bánatpénzt a már befizetett szolgáltatási díjból az utazási iroda nem követelhet, ha

  • az utas az utazás megkezdését megelőző 60 napnál korábban áll el az utazástól,
  • az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani (így különösen, ha a díjemelés mértéke a 8 %-ot meghaladja) és emiatt az utas úgy dönt, hogy eláll a szerződéstől,
  • az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely – az utazási szerződés megkötését követően – a külpolitikáért felelős szerv honlapján az „utazásra nem javasolt” térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül és az utazásszervező által felkínált – azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást – az utas nem fogadja el. (Az utazásra nem javasolt térségekről a Külügyminisztérium honlapján található naprakész információ)

6. Mi történik, ha a célországot „utazásra nem javasolt” térségnek minősítik?

Ebben az esetben az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ha helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazásszervező köteles a díj különbözetét az utasnak megtéríteni. Ha az utas elfogadja a helyettesítő szolgáltatást, akkor módosítják az utazási szerződést, ha nem fogadja el, akkor elállhat a szerződéstől és az utazási iroda köteles a teljes befizetett díjat azonnal visszafizetni részére.

7. Mi a teendő, ha az utazási iroda visszamondja az utat?

Az utazás szervezője legkésőbb az utazás megkezdése előtt 20 nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat az utazási szerződéstől. Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől, az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű ún. helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek nyújtására az utazásszervezőnek lehetősége van. Akár azonos, akár magasabb értékű az a helyettesítő szolgáltatás az eredetihez viszonyítottan, az utas egyik esetben sem köteles azt elfogadni. A helyettesítő szolgáltatás például lehet egy törökországi nyaralás helyett egy írországi körutazás, vagy egy tengeri hajóút is.

Ha az utazásszervező helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes vagy az utas a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, mint írtam, az utazásszervező köteles azonnal visszafizetni a teljes befizetett díjat, sőt, azután az irányadó jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot is fizetni. Ha a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű és az utas azt elfogadja, az utazási iroda köteles a díj különbözetet az utasnak megtéríteni.

+1. Követelhető-e kártérítés, ha a szervező visszamondja az utat?

Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, a fent említett helyettesítő szolgáltatáson, díj visszatérítésen, díj különbözeten túlmenően köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát megtéríteni, illetve személyiségi jogsértés esetén még sérelemdíjat is fizetni. A kár bekövetkeztét, azaz azt a körülményt, hogy az utazás elmaradása valóban kárt eredményezett, bizonyítani kell. Az utazási iroda akkor mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól, ha az elállására előre nem befolyásolható, ésszerűen el nem hárítható olyan külső körülmény miatt került sor, amit a szerződéskötés idején nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem láthatott előre (pl. háború tört ki); vagy a jelentkezők létszáma nem éri el a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot és az utazásszervező által ez esetben gyakorolható elállási jogról az utast írásban, az utazási szerződésben megjelölt időtartamon belül tájékoztatták.

Forrás: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Ha nem azt kapod, amit az utazási iroda ígért, akkor a szállással és az utazással kapcsolatban panasszal lehet élni. Amennyiben külföldi utat tervezel, érdemes előtte online regisztrálni a konzuli szolgálaton.

Amennyiben hasznosnak találtad a cikket és naprakész információkat szeretnél kapni a családügyekkel kapcsolatban, akkor iratkozz fel az értesítőre és kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/jogvadasz

Reklámok

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s