A Csíki Sör IGAZI története

Nem szokásom konkrét ügyekkel foglalkozni, de úgy tapasztaltam, hogy az Igazi Csíki Sör körül kialakult mizéria sokak érdeklődését felkeltette. A probléma kapcsán sokan és sokféleképpen állást foglaltak már, többen kritizálták a bíróság döntését és magyarellenességet kiáltottak, úgyhogy most eljött az ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Nem tisztem védeni a romániai bíróságot, de annak ellenére, hogy a magyarság értékei mellett én is teljes mellszélességgel kiállok, az alábbi írás alapján illő tudomásul venni, hogy jogi szempontból abszolút helytálló döntés született, ugyanis a márkanévbitorlás és a tisztességtelen verseny tipikus esetével állunk szemben.

Csíkszeredában 1974 óta gyártanak sört. Először Harghita volt a neve, majd 1993-tól Ciuc Premium. 2003-ban a holland Heineken cég megvette a sörgyárat ezzel a márkanévvel együtt. Ezt a sört románul mindenki bere (de) Ciuc néven ismeri. Magyarra fordítva ez Csíki sört jelent. A magyarok mindig is így hívták, még ha nem is volt ráírva magyarul, sőt a csíkszeredai gyár kapujára is az van kiírva, hogy Fabrica de bere Ciuc, azaz Csíki sörgyár (és nem Ciuc sörgyár).

2013-ban az érdekes módon szintén Hollandiában bejegyzett Lixid Project Kft. és Lénárd András vállalkozó 50–50%-os tulajdonosként Csíkszentsimonban kézműves sörgyárat hozott létre, ahol 2014-ben meg is kezdték a sörgyártást. Mivel azon a piacon, ahová a legkönnyebben el tudtak jutni, a fő konkurens a Heineken Ciuc Premium (Csíki sör) volt, ezért a magukét Igazi Csíki Sörnek nevezték el, így magyarul, valószínűleg azért, hogy a magyarok inkább ezt vegyék. Azonban nem csak ezért kellett így elnevezni magyarul, hanem minden bizonnyal annak reményében is, hogy hátha így a magyarul nem tudó románok nem veszik észre a stiklit, és ezzel a névvel el lehet szipkázni a vásárlókat a Heineken elől. Biztos, ami biztos, a Csíki Sör márkanevet 2013. szeptember 2-án, majd az Igazi Csíki Sör márkanevet 2014. április 15.-én érdekes módon nem is Romániában, hanem Budapesten jegyeztették be.

A márkanév egyezéssel kezdettől fogva tisztában kellett lenniük, különben miért is kerülhetett volna az IGAZI szó a névbe? Mihez képest igazi? Így ez csakis arról szólhatott, hogy ne a Heineken Ciuc Premium sörét vegyék, mert az igazi nem az! Ha nem ez lett volna a cél, simán találhattak volna neki más szimbolikus nevet is (ha már mindenáron a magyar/székely nemzeti öntudatra akarták építeni a marketinget), amiből semmi baj nem lehetett volna, hiszen elég nagy a választék, pl.: Góbé Sör, Csaba Királyfi Sör, esetleg Autonóm Sör (hogy egyúttal a jó ügyet is előrébb vigyék).

A Heinekennek vaknak kellett volna lenni ahhoz, hogy ne lássa rögtön: ezt a sört egyenesen az ő termékük ellen nevezték el így azért, hogy a névvel együtt vigyék el az addigi Csíki sör vásárlóit is, tehát 2014. december 3-án beperelte őket a Hargita megyei törvényszéken márkanévbitorlás, illetve tisztességtelen verseny címén. A bíróság nyilvánvalóan a Heinekennek adott igazat. Az Igazi Csíki Sör igaza mellett nem sok érv szólhatott, különösen a vásárlók nyelvhasználatát is figyelembe véve. Próbálkoztak ugyan mindenféle nyelvi csűrés-csavarással (márkanevek esetében erre elég sok lehetőség is van), például azzal, hogy a Csíki Sör nem lehet a Bere Ciuc fordítása, hiszen ez románul Bere din Ciuc lenne. Azt persze nem mondták, hogy a Bere Ciuc viszont magyarul biztos nem lehetne Csík Sör, és azt sem, hogy a román nyelvű Facebook-oldaluk címe: Adevărata Bere Ciuc és nem din Ciuc. A helyzet elég egyértelmű volt, de mihelyt beperelték őket, a magyarok körében ebből rögtön „magyar ügy” lett: tessék, már ezt is támadják, mert magyar, tehát akkor védjük meg a mi magyar sörünket.

A cég fellebbezése után az ügy előbb a marosvásárhelyi, majd a suceavai bíróságra került át. 2015. március elején a Suceava Megyei Táblabíróság elutasította a Heineken keresetét, mert nem látta eléggé megalapozottnak. A magyarok akkor győzelmet ünnepeltek, pedig e bírósági logika alapján, hogy ha valami magyarul van írva, akkor nem jelentheti ugyanazt, mint ami románul van írva. Így simán leszedethetnék például a Madéfalva feliratot a helységnévtábláról, arra hivatkozva, hogy annak a településnek a neve hivatalosan Siculeni, a Madéfalva név pedig nem jelentheti ugyanazt a helységet, ha egyszer magyarul van írva és nem románul.

2017. január 27-én viszont a Maros Megyei Táblabíróság helyesen úgy döntött, hogy ez bizony márkanévbitorlás, illetve tisztességtelen verseny, akkor is, ha a márkanév ugyan magyarul van írva, s megtiltotta az Igazi Csíki Sör név további használatát.

Erre az alábbi jelent meg a cég Facebook-oldalán: „Betiltotta a román táblabíróság az Igazi Csíki Sör gyártását és újra a Heinekennek kedvezett! 30 napon belül meg kell semmisíteni minden tárgyat és eszközt. […] Jelenleg 140 embert foglalkoztatunk Székelyföldön. Ez egy támadás egy székely vállalkozással szemben, amely felvállalta az identitását, a magyar nyelvet és szimbólumai használatát!” Vagyis a cég a saját „ügyeskedéséért” a romániai táblabíróságot hibáztatta, tehát akkor most talpra, magyar!

Nézzük akkor a tényeket:

  1. Nem a gyártást tiltották be, hanem csak az Igazi Csíki Sör márkanév használatát. A sört gyárthatják tovább, csak más nevet kell adni neki, olyat, ami nem minősül márkanévbitorlásnak, illetve egy másik márka nevével való tisztességtelen visszaélésnek. Ezen kívül megtiltották a www.csikisor.com és www.csikisor.ro domain nevek használatát, ezek már nem is működnek, de semmi baj, mert a www.csikisor.hu működik, pedig világos, hogy a bíróságnak nem a www-vel, a .com-mal vagy a .ro-val volt baja.
  2. 30 napon belül nem „minden tárgyat és eszközt” kell megsemmisíteni, hiszen nem a gyártást állították le, hanem minden olyan terméket, ami az Igazi Csíki Sör márkanevet viseli, vissza kell vonni a piacról és megsemmisíteni (esetleg átcímkézni). Ilyen kimenetelű márkanév perekben ez általános gyakorlat, nincs benne semmi rendkívüli.
  3. A magyar felhangot megütve pedig olyasmit enyhén szólva sem szép sugallani, hogy akárhányan is vannak a dolgozók, ezek most munka nélkül maradnak, hiszen szó sincs arról, hogy a gyártást betiltották volna.

A cég tehát igyekszik valami magyarellenes dolognak beállítani ezt az egészet, és arra mozgósít minden magyart, hogy most mindenki álljon ki mellette, hogy ő az üzleti érdekeit érvényesíthesse, mert „magyar ügyről” van szó. A „Csíki sör megmaradását támogatók” petícióját (aminek a szövege ugyanaz, mint a fent említett Facebook bejegyzés) eddig 45 783-an írták alá. Beszállt a kampányba a média is, átvéve a cég valótlan híreszteléseit. Már diplomáciai botrány is lett belőle, hogy ebbe az őrületbe a magyarországi politikusok is beszálltak, akik közül többen is a Heineken-termékek bojkottálására szólítottak fel. Persze folyik a bojkott-kampány Székelyföldön is, az pedig egy kicsit se számít, hogy ha ez a bojkott sikeres lesz, és a környéken már nem lesz elég vevő a Heineken-termékre, akkor a Heineken esetleg összecsomagolja a gyárát, és elviszi máshová, aminek következtében nem 140, hanem annál jóval több magyar ember marad munka nélkül Csíkszeredában.

Természetesen a cég folytatja a gyártást, csak más néven fogja forgalmazni, úgy, ahogy az a bíróság döntéséből is következik. Már meg is van, hogy mi lesz az üvegen: „Mostantól átmenetileg az Igazi Csíki Sör neve Igazi Tiltott Sör lesz!” Megnyugodhat mindenki, rajta lesz a székely szimbólum is, a csillag a félholddal. Az új név pedig hihetetlenül jó marketingfogás, hiszen a magyarokat semmi se mozgósíthatja jobban, mint az, ami tiltott. Az ellen lehet igazán felháborodva tiltakozni! Ami szabad, az nem nagyon érdekel senkit. A kolozsvári magyarok például Biborţeni ásványvizet vesznek az üzletben, sokuk nem is tudja magyarul, hogy azt honnan is hozhatták, mert még annyi sincs ráírva magyarul, hogy Bibarcfalvi ásványvíz. És mért nincs? Azért, mert ezt szabad lenne ráírni, nem tiltja semmilyen törvény. De ha szabad, akkor meg minek? Az nem érdekes, csak az, ami tiltott. Aki nem hinné, hogy ez így van, nézze meg, mi van az Igazi Tiltott Sör felirat alatt rovásírással, ha el tudja olvasni: CSIKI SÖR. Rendes betűkkel nem írják rá, hiszen tudják, hogy azt a bírósági döntés megtiltotta, de a rovásírás jó lehet arra, hogy azt ki lehessen játszani, hiszen azt a románok úgyse tudják elolvasni (sajnos a magyarok közül se nagyon sokan). Az se baj, ha valaki esetleg észreveszi, akinek nem kellene, hiszen akkor megint fel lehet lármázni az egész Kárpát-medencét, hogy minket már megint bántanak a románok, és az nagyon hatásos reklám a sörnek, üzleti szempontból megéri.

Forrás: Szilágyi N. Sándor: Igazi Csíki Simli

Kép forrása: kezmuvessorok.hu

 

Reklámok

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s