A jogszabályok meghatározzák, hogy ki, mikor és milyen összegben jogosult a családtámogatáshoz kapcsolódó pénzbeli ellátások igénybe vételére, ám sajnos vannak olyan esetek, amikor a szülő csecsemőgondozási díjra (CSED), illetve gyermekgondozási díjra (GYED) nem jogosult. Kétségbe esni ekkor sem kell, mivel e cikkből kiderül, hogy van lehetőség az általános szabályoktól eltérő módon, méltányosságból is CSED-et, illetve GYED-et kapni.
Mikor igényelhető méltányosságból CSED, illetve GYED?
Akkor, ha a szülő CSED-re, illetve GYED-re nem jogosult, mivel a szülés napját megelőző két éven belül nem rendelkezik 365 napi munkaviszonnyal. A hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj (diplomás GYED) esetén méltányosság gyakorlására nincs lehetőség.
Milyen időtartamban kapható méltányosságból CSED, illetve GYED?
A méltányosságból megállapított CSED időtartama maximum 168 nap lehet, míg GYED esetében legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig lehet méltányosságot gyakorolni.
Mekkora összegű lehet a méltányossági CSED, illetve GYED?
A méltányosságból megállapított CSED összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresénél, míg a GYED összege a minimálbérnél nem lehet magasabb. A CSED-re való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja. A GYED-re való jogosultság kezdő napja a CSED lejártát követő nap.
Amennyiben méltányosságból engedélyezésre került a CSED, az még nem jelenti azt, hogy a GYED is járni fog méltányosságból!
Mi alapján bírálják el a méltányossági kérelmet?
Az elbírálásnál figyelembe veszik, hogy a kérelmező
- mennyi időt töltött munkaviszonyban,
- mennyi volt a 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző munkaviszony időtartama,
- milyen jövedelmi viszonyokkal, életkörülményekkel rendelkezik,
- milyen egyéb méltányolható körülménnyel rendelkezik (pl. hány gyermek eltartásáról gondoskodik).
Ki bírálja el a méltányossági kérelmet?
A fővárosi, illetve a megyei kormányhivatal bírálja el és ő is folyósítja az ellátást. A méltányossági határozat ellen nem lehet fellebbezni, csak jogszabálysértésre hivatkozva, bírósági felülvizsgálatot lehet kérni a lakóhely/tartózkodási hely szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságnál.
Hová kell benyújtani a méltányossági kérelmet?
A méltányossági kérelmet a munkáltatóhoz kell benyújtani. A munkáltató a kérelmet és a rendelkezésre bocsátott valamennyi dokumentumot a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
A méltányossági kérelemnek tartalmaznia kell a közös háztartásban lakók számát, valamint nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.
Amennyiben tetszett a cikk és naprakész információkat szeretnél kapni a családügyekkel kapcsolatban, akkor iratkozz fel az értesítőre és kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/jogvadasz
