Példa fizetési meghagyásos eljárásra

A fizetési meghagyásos eljárás az egyik leggyorsabb, legegyszerűbb és leginkább költségkímélő lehetőség a pénzkövetelések érvényesítésére. A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó peren kívüli eljárás. Amennyiben a kibocsátott fizetési meghagyást ellentmondással 15 napos határidőn belül nem támadják meg, akkor jogerős ítéletnek minősül. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénzkövetelés, ha annak, aki tartozik, van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve cég esetén székhelye, és ha a tartozás összege az egymillió forintot nem haladja meg, de az egymillió meghaladó követeléseket is lehet ebben az eljárásban érvényesítni.

A fizetési meghagyás benyújtásának szabályai

A fizetési meghagyásos eljárást tehát a közjegyző intézi. Cégek csak elektronikus úton indíthatnak eljárást, beadványaikat is csak így nyújthatják be; amihez minden esetben minősített elektronikus aláírás szükséges. Magánszemély hagyományos módon, azaz papíralapon is benyújthatja a kérelmét bármely közjegyzőnél akár személyesen, akár postai úton vagy akár szóban is előterjesztheti. A közjegyző 3 napon belül köteles intézkedni a kérelem kibocsátásáról és a fizetésre kötelezettnek postán, tértivevényes levélben kézbesíti az iratot. Az eljárási díj mértéke a követelt összeg 3 százaléka, de legalább ötezer és legfeljebb háromszáz ezer forint. A díjat az eljárás megindításakor az köteles megelőlegezni, aki az eljárást indítja, de végül ezt a díjat is majd a pénzfizetésre kötelezettnek kell megfizetnie.

Ha a kötelezett ellentmondással nem él, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, s amennyiben nem teljesíti a pénztartozást, akkor vele szemben a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárás kezdeményezhető, melynek díja a követelt összeg 1 százaléka, de legalább ötezer, legfeljebb százötvenezer forint. A végrehajtási díjat szintén a végrehajtást kérő előlegezi, de a végén az adós viseli.

Példa fizetési meghagyásos eljárásra

A tulajdonos bérleti szerződést kötött a bérlővel, aki a munkahelyének elvesztését követően a bérleti díjat és a rezsiköltségeket egy idő után nem tudta kifizetni. A tulajdonos többször kérte szóban, írásban, hogy tegyen eleget fizetési kötelezettségének, ám a bérlő továbbra sem teljesített. A tulajdonosnak ekkor már 300 ezer forinttal tartozott a bérlő, aki még mindig a tulajdonos ingatlanában lakott. Ekkor a tulajdonos kérte a bérlőt, hogy menjenek el közjegyzőhöz, készüljön hivatalos papír a tartozásról, de a bérlő erről hallani sem akart, sőt, a legközelebb megbeszélt találkozás alkalmával a tulajdonos a bérleményt üresen találta, a bérlő szó nélkül (és fizetés nélkül) távozott.

A tulajdonos megtudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást kell indítania. Az internetről letöltött egy fizetési meghagyásos eljárás megindítására szolgáló formanyomtatványt (ami egyébként a közjegyzői irodákban is megtalálható), kinyomtatta, kitöltötte, aláírta és betért a legközelebbi közjegyzői irodába. Mivel az eljárási illeték összegében nem volt biztos – mert ugyan elolvasta a formanyomtatvány hátoldalán lévő tájékoztatót, hogy mennyi annak a mértéke, de mivel nem volt még ilyen ügye – ezért nem merte előre befizetni a pénzt. A közjegyzői irodában tájékoztatták, hogy az eljárási illeték kilencezer forint lesz (a követelt 300 ezer Ft 3%-a). A tulajdonos a postán befizette az összeget, a feladóvevényt visszavitte a közjegyzőhöz, aki azonnal ki is bocsátotta a fizetési meghagyást, mivel a kérelem megfelelően ki volt töltve. A közjegyző azt is elmondta, hogy habár nem nehéz kitölteni a formanyomtatvány, de ha nem lett volna megfelelően kitöltve, akkor abban is segítséget nyújtott volna.

A tulajdonos türelmetlenül várta, hogy mi fog történni, mivel nem tudta biztosan, hogy hol is lakik jelenleg a volt bérlője, ezért kézbesítési címként a bérleti szerződésben feltüntetett – egyébként a bérlő állandó – lakcímét jelölte meg. A bérlő közben újabb bérleménybe költözött, sikerült munkát is találnia, de valahogy elfelejtette, hogy a tulajdonosnak még mindig tartozik…

Két hónap múlva a bérlő meglepetten vette tudomásul, hogy nem annyi fizetés van a számláján, mint amennyi szokott lenni. Bement a számlavezető bankjába érdeklődni, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a végrehajtó emelt le a számlájáról pénz. Nagyon dühös lett, de már nem volt mit tenni. Előbb a végrehajtó irodát hívta, ahol elmondták neki, hogy egy közjegyző által kibocsátott jogerős fizetési meghagyásra tekintettel inkasszálták a számláját.

Ezt követően a közjegyző irodáját hívta értetlenkedve, hogy miért is bocsátotta ki a fizetési meghagyást. A közjegyző tájékoztatta, hogy a tulajdonos meg nem fizetett bérleti díj és rezsiköltség miatt indított vele szemben fizetési meghagyást, amit az állandó lakcímére kézbesítettek. A kézbesítés szabályszerű volt, – rémlett is neki, hogy édesanyja említette, hogy átvett egy a nevére szóló iratot – így a meghagyás az átvételtől számított 15. napon jogerőre emelkedett.

A tulajdonos, amikor megkapta a jogerőre emelkedésről szóló értesítést, azonnal megindította a végrehajtást, már nem volt bizonytalan, hogy mit kell tennie, mekkora illetéket kell lerónia, alig lett jogerős a meghagyás, már ment is a közjegyzőhöz, hogy beadja az internetről letöltött végrehajtás elrendelése iránti kérelmet (ami egyébként a közjegyzői irodákban is megtalálható). Így tehát a tulajdonos villámgyorsan, pereskedés nélkül hozzájutott a pénzéhez.

Ajánlom figyelmedbe a fizetési meghagyásos eljárás részletes menetéről írt korábbi cikkemet.

Amennyiben tetszett a cikk és naprakész információkat szeretnél kapni családügyekkel kapcsolatban, akkor iratkozz fel az értesítőre és kövess a Facebookon is: https://www.facebook.com/jogvadasz

Forrás: origo.hu

Reklámok

Egy gondolat a(z) “Példa fizetési meghagyásos eljárásra” című bejegyzésnél

Hozzászólások

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s