Közeledik a Karácsony, amikor is a legtöbben ajándékokat vásárolunk a szeretteinknek.  Az ajándékozás örömén túl azonban előfordulhat, hogy a termék hibás, vagy a minősége kifogásolható.

Kevesen tudják, hogy amennyiben a kifogásolt termékről nem sikerül a vállalkozással megállapodni, abban az esetben békéltető testülethez lehet fordulni. Az alábbiakban minden megtudható a békéltető testületről.

Az esetek többségében persze szerencsére nem jut el az ügy a békéltető testület elé, hiszen a vállalkozás kicseréli vagy kijavítja a rossz terméket (gondoljunk például egy kisebb értékű műszaki cikkre), de ha minden kötél szakad (általában nagyobb értékű dolgok esetén), akkor sem kell elkeseredni, mert a békéltető testület segít.

Mi az a békéltető testület?

A békéltető testület megkísérli a fogyasztó és a vállalkozás között fennálló vitás kérdések rendezését anélkül, hogy bírósághoz kellene fordulni.

Milyen ügyekben lehet a békéltető testülethez fordulni?

• Termék minőségével, biztonságosságával kapcsolatban (pl.: hibás teljesítés, szavatosság, jótállás),
• termékfelelősségi szabályok alkalmazásával kapcsolatban (pl.: hibás termék által okozott károk),
• a szolgáltatás minőségével kapcsolatban (hibás teljesítés),
• a szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban (pl.: a szolgáltató egyáltalán nem teljesít, vagy nem azt teljesíti, amit vállalt).

Melyik békéltető testülethez lehet fordulni?

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes, de a fogyasztó kérése alapján a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület is lehet illetékes. A békéltető testületek elérhetősége itt található.

Milyen feltételek mellett lehet a békéltető testülethez fordulni?

A legfőbb feltétele, hogy a fogyasztó először megkísérelje a vitát közvetlenül a vállalkozással rendezni. Ez egyébként a fogyasztó érdeke is, mivel lehetséges, hogy a problémája így gyorsabban, a békéltető testület eljárása nélkül megoldódik. A vállalkozással történő közvetlen vitarendezés lehetséges személyesen a szolgáltató ügyfélszolgálatán, telefonon, e-mailben, de a legcélszerűbb mód, ha a fogyasztó a kifogásait ajánlott, tértivevényes levélben küldi meg a szolgáltatónak, mivel így bizonyítható legkönnyebben, hogy a fogyasztó megkísérelte a vita rendezését és a fogyasztó panaszát a szolgáltató megkapta.
További feltétel egy testület eljárása iránti kérelem, melyet a testület elnökéhez kell címezni (a kérelem bármikor visszavonható).

A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a fogyasztó neve, lakóhelye, (tartózkodási helye);
• annak a vállalkozásnak neve és székhelye (telephelye) mellyel a fogyasztó vitában áll;
• a fogyasztó álláspontját a fennálló vitáról, valamint azokat a tényeket, bizonyítékokat amik alátámasztják saját álláspontját;
• a fogyasztó azon nyilatkozatát, ami igazolja azt, hogy a vitát megkísérelte rendezni közvetlenül a vállalkozással;
• a fogyasztónak nyilatkoznia kell arról is, hogy nem kezdeményezett eljárást a vitás ügyében másik békéltető testületnél, nem kezdeményezett közvetítői eljárást, illetve polgári peres eljárást;
• tartalmaznia kell azt, hogy mit kér, milyen döntés meghozatalát várja a testülettől;
• a kérelmen szerepelnie kell a fogyasztó aláírásának.
• a kérelemhez csatolni kell minden olyan iratot, melyre a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, azokat, amelyek bizonyítják, hogy a fogyasztó megkísérelte a vita rendezését a vállalkozással, de az eredménytelen maradt.

A kérelem mintája letölthető innen.

Mennyibe kerül a békéltető testület eljárásának kezdeményezése?

A békéltető testület eljárása kezdeményezése ingyenes. A fogyasztónak csak akkor merülhet fel fizetési kötelezettsége, amennyiben a testület a fogyasztó hátrányára dönt. Ebben az esetben a fogyasztót terhelik az eljárási költségek. Ilyen költség lehet például a levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség. A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem minősül eljárási költségnek!

Csak személyesen lehet eljárni?

Nem, lehetőség van meghatalmazott útján is eljárni. Ebben az esetben a benyújtott kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást is.

Meddig tart a békéltető testület eljárása?

Az eljárás 90 napig tart, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

Kikből áll a békéltető testület?

A békéltető testület minden ügyben 3 tagú tanácsban jár el. A 3 tag egyikét a fogyasztó, a másikat a szolgáltató, elnökét pedig a békéltető testület elnöke jelöli ki. Ha a fogyasztó vagy a szolgáltatás nem él a jelöléssel, akkor a tanács érintett tagját is az elnök jelöli ki. Lehetséges, hogy az adott ügyben egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki a testület elnöke, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott jogvita egyszerű megítélésű. Azonban ebben az esetben is 3 tagú tanács jár el, ha a fogyasztó és a vállalkozás is ezt kéri.

Mikortól indul a békéltető testület eljárása?

Az eljárás akkor indul, amikor az eljárás iránti kérelem hiánytalanul megérkezik. Az elnök ezt követően 8 napon belül megvizsgálja, hogy a kérelem a testület hatáskörébe illetve illetékességébe tartozik-e és amennyiben igen, 60 napon belülre kitűzi a felek meghallgatását vagy pedig úgy dönt, hogy mellőzi ezt a meghallgatást.

Hogyan zajlik a békéltető testület eljárása?

A vállalkozást az elnök felhívja, hogy írásban reagáljon a fogyasztói panaszra. A vállalkozásnak a válaszához csatolnia kell mindazokat a dokumentumokat, melyek állításait alátámasztják. Ha a vállalkozás nem válaszol írásban, a testület a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

Köteles-e együttműködni egy vállalkozás a békéltető testülettel?

Igen, együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében 8 napon belül köteles írásban, a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását, továbbá az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait tartalmazó válasziratát megküldeni a békéltető testület számára és a meghallgatáson részt venni. Amennyiben a vállalkozás megsérti együttműködési kötelezettségét, a békéltető testület értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely az együttműködési kötelezettség megsértését jogerősen megállapító határozatában minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki a vállalkozással szemben.

Hogyan végződhet a békéltető testület eljárása?

A fogyasztó és a szolgáltató egyezséget köt, melyet a békéltető testület jóváhagy. Ha nem jön létre egyezség, akkor a testület kötelező határozatot hoz, vagy ajánlást tesz. Egyezség híján a testület által meghozott határozat vagy ajánlás nem zárja ki, hogy a fogyasztó később bírósághoz forduljon.

Van-e jogorvoslat a békéltető testület döntésével szemben?

Igen, a kötelező határozat és az ajánlás hatályon kívül helyezését lehet kérni a döntést hozó testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől. Erre mindkét félnek a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül van lehetősége.

Mi a teendő, ha nem egyértelmű a békéltető testület döntése?

15 napon belül kérhető, hogy a testület a kötelező határozat vagy az ajánlás vonatkozásában adjon értelmezést. Amennyiben a testület ezt indokoltnak tartja, akkor 8 napon belül megadja az értelmezést.

Mi van akkor, ha a vállalkozás nem teljesíti a békéltető testület ajánlását?

Ebben az esetben a testület a vita rövid tartalmát és az eljárásának eredményét nyilvánosságra hozhatja. Erre leghamarabb az ajánlás vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított 60 nappal van lehetőség. A testület nem hozza nyilvánosságra a fogyasztó nevét.

Mi van akkor, ha a vállalkozás nem teljesíti a békéltető testület kötelező határozatát?

Ha kötelezésben meghatározott teljesítési határidő letelt és a vállalkozás nem teljesítette az előírtakat, akkor a fogyasztó a bírósághoz fordulhat, mely esetben a bíróság végrehajtást rendel el a békéltető testület kötelezésére vonatkozón. Erre van lehetőség akkor is, ha a vállalkozás a létrejött egyezséget nem teljesíti. A fogyasztónak kötelessége jelezni a nemteljesítést a testületnek.